platón

kisasszony maga annyira be van feszülve, egy merev görcs mindene belül. hát csoda ha nem működnek a biológiai funkciói? én tényleg végigparázom az egész napomat. a nem létező tökéletesség utáni vágy, folyamatosan. vajon jó lesz-e a leves, odaérek-e, megcsinálom-e, ő elég jól csinálja-e, csalódást okozok-e, megbántom-e. van amivel nem lehet viccelni, mert feltétlen komolyan veszem.

amikor még pici voltam

..szval gyerekként azt nem tudtam felfogni, hogy ott is történnek dolgok ahol nem vagyok ott
vhogy rímel erre: A valóság az, ami akkor sem tűnik el, ha már nem hiszünk benne. (P.K.Dick)

feldob

sunnyogok mindenkinél, mert tudom, h féltenek. de ez hogy van, hogy engem mindenki folyton.
és most mondd milyen lenne, ha nem kéne még ezer felé elszámolni
ha most csak úgy megtartanák maguknak
ne ítélj meg bassza meg