zombi

mindent csinálsz tovább, nembaj ha közben beköltöztél a fejembe. most nem élem meg a többi szépet, nem vagyok jelen a nap minden percében, csak ha egyedül vagyok
ha te lettél volna én akkor, pár hónappal ezelőtt
na akkor mi lett volna, előbb túl lehetnénk rajta, pár hónap ide-oda

agyeldobás

megöli a félelem ami jó lehetne már rögtön az elején; sok perspektíva, előregondolás, mi ez mit keresek én itt, ki vagy te nekem, vagy ki leszel. de mindegy amit most gondolok, úgyis más leszel. Csak egy kicsit szabadítsd fel magad, dobd el az agyadat

parahuss

leszaladtak a zaciból hegyenvölgyön át a vörösmarty térre. diósárok, szilágyi, attila út, alagút, lánchíd, váci. mint abban a könyvben a louvre 5 perc alatt, szintén futva.

28

ez a 7vége, azt hiszem adekvát folytatása volt a hét elejének. az elmúlt hét egy évig tartott és nem sok köze volt 2007-hez, inkább a múlthoz, vagy a jövőhöz vagy egy párhuzamos jelenhez. Megfelelő mennyiségű alvás híján végre még kevesebb gátlással berendezve a fejemet újabb 2 ember került le a paralistáról.

rájöttem, hogy sajnos szeretek berúgva lenni, berúgva beszélgetni, táncolni, és bármi ami ezekből következik, egyre kevésbé gáz. bár nem feltétlenül eget rengető élmény