A dokinál rendelés előtt 1 órával már 10 idősebb néni és egypár szívbeteg középkorú fickó álldigált, startra készen. Nyitáskor "csak egy receptért jöttem" felkiálltással fürgén beálltak az ajtó elé, és sorszámtól függetlenül sorra beosontak. Az utolsó soron kívüli mondta, hogy látja ő, hogy szarul nézek ki, de már csak 2 percet bírjak ki. Esetleg álljak szorosan mögé, és akkor tuti bejutok.
Pedig mielőbb meggyógyulok, mehetek vissza megkeresni a nyugdíjukat...
meri vagy nem meri?
az imént megnyaltam egy bogarat. ha nem nézem meg mi az le is nyelem, csak gyanús volt, hogy csípős, így hát mégse. nem is annyira undorító, mint az utazós meg bátorságos sorozatokban. csak nem szabad odanézni...
(meg jó ha elég kicsi, nem kell sokat rágni, megölöd előbb és nem mozog, nem rezeg a szárnya stb.)
Ja és nem szabad szétrágni. különben:
"Ahogy a kitinpáncél roppan a fogad alatt…
…és a hártyás szárnya és csápjai a fogad közé ragadnak" (Stoke)
(meg jó ha elég kicsi, nem kell sokat rágni, megölöd előbb és nem mozog, nem rezeg a szárnya stb.)
Ja és nem szabad szétrágni. különben:
"Ahogy a kitinpáncél roppan a fogad alatt…
…és a hártyás szárnya és csápjai a fogad közé ragadnak" (Stoke)
Subscribe to:
Posts (Atom)